Kívánság. (Kai(ihlette))

Osztálykiránduláson voltunk. Egy gyönyörű hegységben. Végig mentünk nevetgéltünk saját kis csapatunkkal.

Te a fiúkkal hülyéskedtél én pedig a lányokkal. Egyikőnk se került egymás útjába. Meg voltunk annyival hogy osztálytársak vagyunk. Nem szóltunk egymáshoz csak néha köszöntünk. Otthonunk az iskolától az ellenkező irányba van. Míg én keletre, te nyugatra. Egyre csak távolodtunk egymástól. 
De ezen a kiránduláson mindkettőnket oda vezettek. Egy szív alakú forráshoz. A vízesés csobogását hallgattam és töprengtem, amikor te mellém álltál és azt mondtad
- Szép a vízesés. De miért van a vízben ennyi pénz? - kérdezted tudatlanul.
- Azért mert sokan kívántak. - feleltem a kérdésedre.
- Mit kívánnak?
- Bármit.
- Te mit kívánnál? - elmosolyodtam kérdéseden.
- Nem tudom.
Elkezdtél zsebedben keresni s végül előszedtél egy öt forintost. Megfordultál én pedig csak néztem a vizet, és vártam, hogy mikor csobban. De nem dobtad bele. Visszafordultál és rám néztél.
- Úgy se teljesül. - mondtad ki a szavakat és visszamentél a fiúkhoz. Nekem ott abban a pillanatban lepecsételted a szívem. Azóta eltelt 3 év és nem telt el úgy nap, hogy ne gondolnék rád. Csak szenvedek attól, hogy nem tudod, mit érzek, talán ha tudnád...

Mit csinálnál, ha most eléd állnék, és a szemedbe mondanám, hogy:
Szeretlek~

E rövid kis történet pattant ki a fejemből ^^remélem tetszett.
Ti mit kívánnátok? o.O